Mézekről,
méhekről:

A méhészkedésről

A méhek csodálatos világa

Mézfajták

Tévhitek és tudnivalók a mézrol

Propolisz

Virágpor

Méhpempő

A méhészkedésről

A méhek termékeinek emberi hasznosítása egyidős az emberrel. A természetétől fogva vegyes táplálkozású ember a megpróbálni és tévedni egyszerű módszerével hamar felismerte a méhlakás jelentőségét. A történelem előtti idők embere az egész lépet elfogyasztotta. A gyűjtögető életmódról az ember 8-9 ezer évvel ezelőtt tért át a termelésre ezután sziklarepedések helyett kaptárköveket faragtak ki. Fában szegény vidékeken pedig szalmából, gyékényből és vesszőből font méhlakásokat készítettek és agyagedényeket használtak a méz tárolására.
Már az ószövetségben is megemlítés történt a méhek gondozásáról. A mézet akkoriban még balzsamozásra is használták.
A méhészet a középkorban nem sokat fejlődött. Feltehetőleg kezdetben nem a ház körül tartották a méheket és külön nem is gondozták őket, hanem az erdőségekben a fák odvában tanyázó vadméheket fosztották ki. Erre való volt a "méhészcsont" vagy mézkereső. Ökörszarvból készítették és a benne foglyul ejtett méheket egyenként kiengedve a méhodú nyomára lehetett bukkanni. Később valószínűleg a fa odvában lévő méhcsaládot a fatönkkel együtt hazavitték. A rajok számára mesterséges méhlakásokat készítettek kivésett fatörzzsel utánozva az eredeti faodút.
A méhészet első oktatói a papok voltak. Méhészeti tudásukat feltehetőleg a római íróktól tanulták. A méhek életéről igen keveset tudtak.
Az emberek a méhészkedés útján jutottak az akkori egyetlen édesítőanyag, a méz birtokába és a világításhoz szükséges viaszt és a méhészkedés révén teremtették elő.
A méhészet terjedésével új foglalkozások keletkeztek: viasziparos, mézsörkészítő, mézesbábsütő. Ezek a tevékenységek olyan jól jövedelmeztek, hogy a későbbiekben külön iparággá fejlődtek.
A XVI. Századtól a méhészkedés lassan hanyatlásnak indult. Mária Terézia ismerte fel annak szükségességét, hogy a méhészetet támogatni kell. 1776-ban rendeletet adott ki, hogy se a kezdő méhészek, se a tíz kasnál többel méhészkedők ne adózzanak.

- vissza az oldal tetejére -

A méhek csodálatos világa

Ha azt hiszik, hogy a rabszolgaság ideje lejárt,   tévednek! Legalábbis a méhek világában még mindig tart. Az állatvilág legszorgalmasabb munkásai, a méhek ugyanis egy kilogramm méz elkészítéséhez 50-60 ezerszer repülnek ki a kaptárjaikból, hogy teli szívják gyomrukat édes virágnektárral. Teszik ezt elsősorban nem az ember kedvéért, hanem saját, jól szervezett társadalmuk fenntartásáért.
A méhek társadalmában, akárcsak egy valódi államban mindenkinek megvan a maga feladata. A méh állam élén a királynő, vagyis az anya áll. Az anya 5 évig él és naponta akár 3000 petét is képes lerakni. Ezekből 21 nap múlva kelnek ki az utódok.
Egy méhcsaládot kb. 60 ezer dolgozó és ezer ún. here alkot. A herék feladata kizárólag az anyaméh megtermékenyítése. A dolgozóméhek a nyári időszakban mindössze 40 napig élnek. Ebből 20 napig csak a kaptárban dolgoznak. A fiatalabb méhek takarítják a kaptárt és táplálják az utódokat, míg az idősebbek viaszt építenek. A fiatal méhek etetik az álcákat és a petéket. Emelett a takarítás is az ő feladatuk. A picit idősebb méhek már viaszt építenek. A hasalapi viaszlemezeket hatszögletű szabályos sejtekké rakják össze.
A gyűjtőméhek feladata, hogy összegyűjtsék a virágok által termelt, összetett cukrokat tartalmazó nektárt, amelyet aztán saját testükben bontanak le egyszerű gyümölcs- és szőlőcukorrá. A felderítés a kutatóméhek feladata. Ha nektárforrásra bukkannak, útjukról visszatérnek a jó hírrel és különös táncot kezdenek járni. Ezután a többi méh is kirepül, majd továbbadja a jó hírt. Igazi matematikusok, ugyanis miközben negyven km/h sebességgel repülnek, agyukban rögzítik a tereptárgyak elhelyezkedését a kaptárhoz képest.
A méhek tájékozódását pont-és összetett szemük is segíti. Ez utóbbi szervük hétezer apró szemecskéből, ún. facellából áll. Látásuk azonban nem éles, sötétben akár el is tévedhetnek. S ha mindez nem lenne elég, még színtévesztők is. Az, hogy viszonylag gyenge látásuk ellenére mégis mindig ugyanabba kaptárba térnek vissza, egy speciális illatanyagnak köszönhető.
Az anya petelerakáson kívüli feladata még az, hogy olyan feromont, illatanyagot bocsájtson ki magából, amit a család érez és minden tagja ilyen illatú, a kaptár is ilyen illatú belülről.

- vissza az oldal tetejére -

Mézfajták

Akácméz:
Az akácméz színe kristálytiszta, egészen enyhén sárga, vagy egyes évjáratokban zöldes árnyalatú. Az akácméz illata akácvirág illatú. Mellékíz nélküli aromája teszi egyedivé, íze a legtöbb méznél édesebb, míg savtartalma a  legtöbb méznél alacsonyabb.  Gyümölcscukorban igen gazdag, így lassan ikrásodik, akár 1-2 évig is megőrzi állagát.
Az akácméz robinint és akacint tartalmaz, ezért jó általános  fertőtlenítő hatása van, méregtelenítő és köhögéscsillapító hatású.Gyomorsav túltengés esetén hatásos lehet. A akác mézben lévő gyümölcscukornak májregeneráló hatása van. Nem közömbös a sportolásnál tapasztalt izomlazító képessége sem.

Hársméz:
A hársméz színe: a világos sárgától a közép barnáig terjedő, íze rendkívül zamatos. Színe a gyűjtés idejétől függ. Az Illata és íze határozott, fűszerezi az ételeket, italokat. Más mézekbe kerülve a hársméz gazdagítja azok zamatát.
A hársméz nyugtató hatású méz, meghűléses betegségekre,  vagy annak megelőzésére, és hörghurutra kiváló, de alkalmas lázas betegségek enyhítésére és görcsoldásra   is. A hársméz a természet egyik ajándéka a szervezetünk védelmére. Nyugtató hatású, ezért idegesség ellen is hatásos. A hársméz jánlott a gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarok gyógyítására is. Fertőtlenítő hatása miatt főleg köhögés ellen javasolják. A hársméz Kolin tartalma segít az érelmeszesedés elleni küzdelemben. Álmatlanság ellen is hatásos.

Selyemfűméz:
A selyemfű (másnéven vaddohány, selyemkóró) méz különlegesen illatos és intenzív ízű méze világos, hasonló az akácéhoz, egy árnyalattal sötétebb. Pollentartalma alacsony, mert a méhek nem gyűjtik virágporát. Így allergiások is fogyaszthatják. Gyulladáscsökkentő, vérnyomásszabályozó hatású, szervezeterősítő. Jó tárolási körülmények között későn, csak kétéves korában kristályosodik ki. Klinikai kísérletek szerint gyulladás-csökkentés tekintetében a selyemfű méz a második leghatásosabb mézfajta

Erdei méz:
Mézharmat vagy édesharmat méznek kimondottan a nem virágzó fák nektárjából készülő, a méhek által növények levelein található mézharmat összegyűjtésével előállított mézet nevezik. Nagyon sötét, enyhe illatú, markáns ízű méz. Közvetítő rovarok jelenlétét igénylő fajtaméz.
Magas ásványi anyag tartalma miatt fogyasztása jó étrendi hatású. Kizárólag önmagában (kenyérrel-vajjal, müzliben) fogyasztandó, esetleg italok ízesítésére is használható. Tejben fogyasztva különlegesen finom. Az erdei méz sok vasat és rezet tartalmazó sötét színű méz. Vérszegényeknek nagyon hasznos. Értisztító, koleszterinszint karbantartó/csökkentő hatása is ismert. Ezemkívül légúttisztító és idegnyugtató tulajdonsáagai is vannak.

Gesztenyeméz:
A szelídgesztenye fáról gyűjtött méz magas ásványianyag-tartalmával tűnik ki. Színe a borostyánsárgától a sötétbarna színig terjed, gesztenyevirág illatú, íze jellegzetesen enyhén kesernyés utóízű.
A gesztenyeméz fogyasztása jó hatású a vérszegénység ellen, kimerültség és legyengült állapot és étvágytalanság esetén egyaránt. Rendszeres fogyasztása akadályozza a trombózisok kialakulását, de visszértágulat mérséklésére is alkalmas.

Repce méz:
Az egyik legmagasabb szőlőcukor tartalmú méz a repceméz. Magas szőlőcukortartalma miatt viszont gyorsan finomszemcsésen kristályosodik, így napok alatt zsírszerűvé-krémszerűvé válik, ezért hívják krémméznek. Könnyen kenhető.
A repceméz nagyon értékes és hatásos méz, mivel közvetlenül szűrés után kerül kiszerelésre és szinte minden alkotóeleme károsodás nélkül kerül a szervezetünkbe. A repceméz legfőbb hatása nagyon alacsony savtartalma miatt az, hogy a gyomorsav-túltengésben szenvedőknek is ajánlható. A repceméz további hatásai:  erősítő, fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatású, magas vastartalma miatt vérszegénység ellen ajánlott.

Napraforgóméz:
A napraforgméz sajátságos ízű, kellemesen aromás, ízletes, a napraforgó termésének ízéhez hasonlítható. Közepesen gyorsan kristályosodik.A napraforgóméz alul elhelyezkedő nagy, kemény kristályait apróra zúzva, a   folyékony fázissal elegyítve krémmézként is forgalomba hozzák. Színe a flavonoidok mennyiségétől függően az aranysárgától a narancssárgáig terjed. Illatos.
A napraforgó méz sütésre kiváló, de erősítő, fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő hatása miatt vajas kenyérre kenve vagy teába téve  is kitűnő. Savas méz lévén gyomorsav túltengésben szenvedőknek nem ajánlott.

Aranyvessző méz:
Az Aranyvessző (Szolidágó) növénye a vesebetegek gyógynövényeként ismert. Az aranyvessző méz ízletes és lágy, gyakran mentás utóízű, mivel egyidőben nyílik a mentával. Magas az  illóolaj tartalma, segíti az emésztést elősegítő és görcsoldó hatása is van.
Az aranyvessző (szolidágó) a Balaton környékén terem legnagyobb mennyiségben, főként a levállt berkekben. Méze sötét színű, erős illatú, aromás méz, kristályodásra hajlamos.

- vissza az oldal tetejére -

Tévhitek és tudnivalók a mézről

Kristályosodás
A méz átkristályosodása természetes folyamat. Gyorsasága elsősorban a benne található gyümölcs és szőlőcukor arányától függ. Az átkristályosodott méz folyékonnyá tehető vízfürdőben melegítve. Ha a méz nem melegszik 40°C fölé, értékes beltartalmi tulajdonságait változatlanul megőrzi.

- vissza az oldal tetejére -

Propolisz

A propolisz gyantás, ragacsos anyag, a növények mézgás anyagából, a növényi rügyek ragadós bevonatából, gyantás nedveiből méhek által gyűjtött sárgásbarna színű, fűszeres illatú anyag. A fő forrás a fekete nyár rügypikkelyein kiválasztódó enyves bevonat. A fás szárú növények fiatal hajtásvégein, rügyein, ágain és levélnyelein megjelenő nedveket 20 Celsius-foknál melegebb napokon 10 és 12 óra között gyűjtik a méhek. A dolgozó méhek a kaptár védelmére baktériumok és egyéb kórokozók ellen, fertőtlenítő, ragasztó, tartósító céllal gyűjtenek. A propolisz számos összetevőjének kémiai sajátságait még nem ismerjük pontosan. Bizonyítottan tartalmaz ferulasavat, ettől lesz baktériumölő és baktériumfejlődést gátló hatású. Vannak benne illóolajak, flavonoidok, enzimek, aminosavak B1, B2, B6, C, E vitamin és ásványi anyagok.

• Hatásosan csillapít fájdalmakat, a hatása vetekszik a fájdalomcsillapítókéval, gyulladáscsökkentő, valamint antioxidáns hatású.
  
• Légúti betegségekben, a húgyutak fertőzései, a prosztata és a fültőmirigy gyulladásai ellen sikerrel alkalmazzák.
  
• Külsőleg nehezen gyógyuló sebek, nyálkahártya- és bőrgyulladások kezelésére találták jónak.
  
• A hajszálérrendszerre értágító, vérnyomásszabályzó, baktérium-szaporodást gátló, frissítő hatású.
  
• Rendszeres fogyasztása a szervezet általános ellenálló képességet magas szinten tartja.

Adagolása: Gyermekeknek 5-15g/nap, felnőtteknek 15-30g/nap.

- vissza az oldal tetejére -

Virágpor

A virágpor egyike a valaha ismert legtartalmasabb és legtisztább természetes élelmiszereknek. Hihetetlen táplálkozási és gyógyászati értéke évszázadok óta közismert.
Ha ön már fogyasztott virágport, úgy az nagy valószínűséggel szárított volt. Oldalunkon a teljesen tiszta természetes állapotában lévő virágporról beszélünk és tőlünk nyers virágport vásárolhat, amit mélyhűtőben kell tárolni. A nyers virágpor teljesen más mint a szárított virágpor!
A virágpor egy hatékony táplálék kiegészítő gyermekek, serdülők és felnőttek számára bármilyen életkorban. A virágpor az egyetlen természetes élelmiszer, mely tartalmazza mind a 22 összetevőt - aminosavat -, melyekből az emberi test felépül.
Tény: 20 gramm nyers virágpor, kb. 900 gramm zöldség és gyümölcs tápanyagtartalmának felel meg.
A virágpor az egész szervezetben fokozza a sejtszintű folyamatokat és katalizátorként ösztönzi a sejtközi anyagcserét anélkül, hogy alapvetően módosítaná a normál élettani aktivitást. A virágpor méregteleníti a szervezetet!

Egy egészséges ember a virágpor rendszeres fogyasztásával a következőket tapasztalhatja:

• Védelem a vitamin-, ásványanyag- és aminosavhiány ellen, különösen terhesség, szoptatás és fokozott fizikai vagy szellemi igénybevétel esetén.
  
• Optimális fizikai és szellemi teljesítményt ér el.
  
• A teste nagyobb ellenállást tud kifejteni a külső behatásokkal szemben, erősebb lesz az immunrendszer.
  
• Megelőz bármilyen anyagcserezavart, ami a későbbiekben különböző súlyos betegségeket idézhetne elő.

Allergia esetén ne fogyasszuk!

- vissza az oldal tetejére -

Méhpempő

A méhpempő a dolgozó méhek garatmirigy-váladéka, színében és állagában hasonlít a sűrített tejre. Ezzel táplálkoznak a fiatal méhek életük első három napján, valamint a méhanya, aki biztosítja az egész méhkolónia fennmaradását. A méhpempő a következő anyagokat tartalmazza: 67% víz, 12,5% fehérje, 11% egyszerű cukrok, 5% zsírsavak, ásványok, enzimek, pro-hormonok, antibiotikus hatású anyagok, esszenciális aminosavak. A B-csoport vitaminjai (B1, B2, B3, B5 – elterjedt stresszoldó vitamin, B6, B7, B8, B9 – folsav, B12) igen magas koncentrációban találhatók meg a méhpempőben. Gazdag az alábbi ásványi anyagokban is: kálium, kalcium, nátrium, cink, vas, réz, mangán. A méhpempő fontos természetes forrása az acetilkolin nevű idegi ingerületátvivő anyagnak, valamint a 10-HDA savnak (antibakteriális,gombaölő és vírusölő hatóanyag), amely erősíti a szervezet védekezőképességét a betegségek ellen, és segíti a szabad gyökök eltávolítását.

A méhpempő belső használata esetén rendkívüli eredményeket lehet elérni a bőrápolás terén. A méhpempő normalizálja a faggyúmirigyek működését, így csökkennek a pattanások és a bőrgyulladások. Serkenti a bőrsejtek metabolizmusát, ami elősegíti a bőr nyomtalan és gyors hegesedését. Növeli az ösztrogéntermelést, így a bőrt finommá, selymessé és rugalmassá teszi.
Külső használat esetén a bőrre kenve kitűnő fiatalító hatása van.

A legfontosabb óvintézkedés és ellenjavallat a méhtermékekre való allergia.

Gyerekeknél a napi adag 0.5 gramm (egy kiskanál), felnőtteknél napi 0.5-1 gramm (1-2 kiskanál).
Lehet mézzel is keverni (10 g tiszta méhpempő 500 g mézzel).

- vissza az oldal tetejére -